Budapest, mint élhető város

Nemrégiben (2017. január) készült el Budapest okos város jövőképe. ( http://smartcitybudapest.eu/hu/news/smart-budapest-budapest-okos-varos-jovokepe-koncepcio ) 

Ez nagyon jó hír, leginkább amiatt, mert ebből látszik, hogy ország- illetve városvezetés szinten foglakoznak az élhetőség és fenntarthatóság kérdésével. Természetesen korábban is történtek már ilyen irányú városfejlesztések. Ezzel a dokumentummal azonban egy új lépcsőfokhoz érkeztünk.

Leginkább a rendszerváltástól kezdve (1989) a várostervezésben is új szemlélet kezdődött. Korábban a szocializmus évei alatt a magyar városok humánus szempontból rengeteget romlottak. Az iparosodás növelése volt a fő cél és az, hogy a városokba áramló rengeteg munkásnak legyen, hol laknia, így hatalmas lakótelepek épültek. Az autók száma is növekedett, igaz akkor még nem olyan drasztikusan, mint később a kapitalizmus eljövetelével, de az autók számára szükséges helyet biztosították, a gyalogos életterek rovására a közterületeket pedig egyáltalán nem fejlesztették, hiszen nem volt cél, hogy az emberek az utcákon, parkokban spontán összegyűljenek, jól érezzék magukat, sétálgassanak beszélgesenek, ez (politikailag) nem ellenőrizhető folyamatokat indított volna el. A közterek fejlesztése a demonstratív célokra szolgáló monumentális terek létrehozásában merült ki lásd Felvonulási tér. Ezek élhetőségéről ne is kezdjünk el gondolkodni…

A lakótelepek önmagukban a elidegenítő város környezet mintapéldái, de ezen nincs mit csodálkozni, hiszen pontosan ez volt létrehozásuk ideológiai háttere is: a munkások otthonukba sietve álomra hajtják a fejüket és a lehető legkevesebb időt töltik az utcán más emberekkel beszélgetve, sokat utaznak a munkába és vissza, fáradtan, félálomban, nagy tömegben, ami szintén ellehetetleníti a kommunikációt. A vásárlás a feltétlenül szükséges dolgok beszerzésére korlátozódik a közértben és AZ Áruházban, de pl. piacok nem nagyon épültek, a meglévőeket hagyták lepusztulni. A vásárlás pedig a beszélgetés melegágya, kommunikáció nélkül nincs adásvétel. Ezt a területet ugyan volumenében nagyon lecsökkentették, de hatásosabb lett volna megszüntetni: pl. mindenkinek kiosztják a munkahelyen az aznapi élelmet, meg az évi ruhát és el van intézve, de nem akarok ötleteket adni totalitárius állam építéséhez…

Azután jött a rendszerváltás és új szelek kezdtek fújni.

Az első fejlesztések a Váci utca (északi rész 1986, déli rész 1996), a Liszt Ferenc tér (2002)  és a Ráday utca (2000) sétálóutcává alakítása volt. Ekkor már a turizmus kiszolgálása is előtérbe került a helyi lakosok életminőségének javításán túl. Ezután sorra kerültek vissza a gyalogosok birtokába  az utcák, parkok, terek. ( https://mno.hu/migr/setany-lesz-a-raday-utca-870620)

Azután épült-szépült a főváros, reményeim szerint sorra veszem majd itt a blogon a jól sikerült átépítéseket 1989-2017-ig. Ezek között személyes kedvencem az Erzsébet-téri Gödör, ma Akvárium illetve a szűkebb környezetem, a Terézváros átalakulása…Vannak katasztrófálisan sikerült felújítások is, mint pl. a Moszkva tér-Széll Kálmán tér a maga konténer fáival, gutaütéssel fenyegető nagy kőburkolatú placcaival, félúton eltűnő rámpájával, gazzal benőtt üldögélő "lépcsőjével" vagy a Nyugati tér, és persze a Városliget, amiért vérzik a szívem.

Erzsébet-tér, "Gödör"

A megújult Széll Kálmán tér

Visszatérve a jövőképre.

„A januárban elfogadott dokumentumban nem szerepelnek konkrét, megvalósítandó projektek, sokkal inkább általános elvek és értékek annak kapcsán, milyen területeken érdemes a leginkább okos megoldásokat alkalmazni a jövőben. A megfogalmazott irányelvek a 2013-ban elfogadott Budapest 2030 Hosszú Távú Városfejlesztési Koncepció keretrendszeréhez igazodnak.”

„… az okos város fogalma mára kibővült, olyan intézkedések gyűjtőhalmazává vált, amelyek általánosabban, a városi életminőség javítását célozzák meg. A digitális technológia használata kiegészült az erőforrásokkal való tudatosabb gazdálkodással, ezzel pedig a fenntarthatóság az okos város koncepciók szerves részévé vált. A fenntarthatóságból levezetett gyakorlatok azonban nagy részben építenek az egyszerűbb, a természeti folyamatokat megértő és tiszteletben tartó, a városüzemeltetést azokkal összhangban kezelő megoldásokra. Ez a szemlélet egy olyan folyamatot indított be, amely során a városok igyekeznek a hagyományos – akár évtizedekkel vagy évszázadokkal ezelőtt működő – jól bevált módszereket újra felfedezni, azokat a mai igények szolgálatába állítani.”

A terv egy átfogó stratégia, mely több, már meglévő városfejlesztési stratégiát magába foglal:

Első és kiemelt eleme a Budapest, mint Tudásközpont létrehozása.

Erre a területre (K+F, oktatás) nem látok rá, igaz, de egyetemek bezáratása nem tudom, hogyan illik ebbe a képbe… A Graphisoft-park létrejöttét emeli ki a dokumentum, mint sikerprojektet. Azt írja információs és biotechnológiával foglalkozó cégek és oktatási intézmény található itt. Az információs technológia valóban nagy számban jelen van, és az IBS (International Business School) valamint orvosi területen kutató cégek. Ettől szerintem több kell majd, hogy Budapest tudásközpont legyen, és nem is igazán értem ez miért cél. A tudás összegyűjtése egy fizikai helyre elég ókori gondolat a digitális technika világában. És ez megint csak versenyként tünteti fel ezt a projektet, hiszen le kell ahhoz győzni legalább más európai városokat, hogy mi lehessünk a vonzó K+F város. Ez is ellentétes a fenntartható fejlődés elvével. Úgy tűnik kellett egy húzóágazat, szlogen, ami elviszi az okos város projektet, de én biztos, hogy nem a tudásköpontot választottam volna. Később rájöttem, hogy a többi pont sem túl erős, talán ezért került ez előre...

Második fejezet a fenntartható energia. Jó célok: „A Budapest 2030 alapján cél mind az egy főre jutó, mind az összesített elsődleges energiafogyasztás 2030-ig történő 30%-os csökkentése a 2005-ös értékekhez viszonyítva.” Kiderül azonban a dokumentumban, hogy még felmérés sem nagyon készült sok területről, ezek most fognak elkészülni, és majd a felmérések ismeretében lehet konkrét tervet készíteni. Pl. tudni kell, mik a legnagyobb energiafogyasztók, hogy azon lehessen csökkenteni… Itt is vannak megvalósult fejlesztések, pl a szelektív hulladékgyűjtés. Budapesten még úgy az alap hulladékgyűjtést is érdemes lenne fejleszteni, hogy egyáltalán kukák legyenek, sőt akár szelektív kukák a közterületeken is.

Újabb idézet: „Budapesten a megújuló energia használatának aránya összességében nagyon alacsony, a bővítés lehetőségei nincsenek feltérképezve.” Nos ez a mondat jól leírja a helyzetet.

Mobilitás

Szépek a célok, de pl. ilyen szlogenek: „Az okos város alapkövetelménye a magas színvonalú, hatékonyan működő, mindenki számára azonos feltételek mellett igénybe vehető közszolgáltatásokat nyújtó, stabil és kiszámítható városműködtetés.” A 3-as metró most indult felújításnál nyomokban sem figyelhető meg, mert az akadálymentesítést jelenleg nem akarják teljes mértékben megvalósítani (nem minden állomás lesz akadálymentes). ...Mennyire életszerű, hogy aki kerekesszékkel vagy babakocsival lemegy a metróba, a célállomáson nem tud feljönni, akkor leszáll hamarabb, ahol van lift és megy még pár megállót busszal. Különösen egy vidékinek, vagy külföldinek ez egy tortúra! Akkor már inkább busszal megy, de magamból indulok ki, hogy vidékiként évekig (kb. 10 év) csak metróval és villamossal mertem utazni, mert arról tudtam biztosan, hogy hova visz. Felírtam mikor először buszra mertem szállni! Jó akkor még nem volt bkk futár, de szerintem ez ma is így van a legtöbb emberrel...

Pedig sok jó fejlesztés van a tömegközlekedésben: MOL Bubi, elektromos buszok, stb, de az igazi nagy beruházásoknál, mint metróépítés, ami arányaiban sokkal több embert érint, mint a 16/a busz, ott is meg kellene valósulni az akadálymentesség és a fenntarthatóság elvének.

„A Balázs Mór-tervnek megfelelően cél a gyalogos utazások arányának 2030-ig történő, a jelenlegi 18%-ról 20%-ra növelése, biztonságos, akadálymentes és az egészséget nem veszélyeztető környezet általános kialakításával.” Ez nagyon kevés. Jelenleg még mindig az autók uralják a várost, ebben sokkal radikálisabbnak kellene lenni, ha nem akarunk megfulladni!

Persze a MOL Bubi jelenik meg, mint sikerprojekt. „Az elmúlt időszak látványos fejlesztéseinek folytatásával cél, hogy a kerékpározás részaránya a Balázs Mór-tervnek megfelelően, a jelenlegi 2%-ról 10%-ra emelkedjen 2030-ig.” Ez már valamivel jobb, úgy tűnik a kerékpárosok már több létjogosultságot harcoltak ki maguknak, mint a gyalogosok. Alighanem kellene egy Magyar Gyalogos Klub, hogy ezt elérje!

A Budapest Szíve program keretében megvalósult belvárosi fejlesztéseket emeli ki példának, ami tényleg nagyszerű eredmény, és a lassított forgalom is jobb, mint a normál, de a jövőt illetően nagyon óvatos és nem is konkrét. Mennyire szívesen látnék itt is egy szuperblokk programot!

Városi környezet

Élhető városi környezet létrehozása a cél és a zöldfelület 6%-ra növelése lakosonként (2030-ra) ugyanakkor mégis megvalósulhat a Liget tönkretétele, ami húsz ilyen tervet nulláz le a másik oldalon!!! Megszakad a szíve minden budapestinek, akinek a zöldfelületek a szívügye!!

A klímaváltozás hatásai közül a felhőszakadásokat emelik ki, többször okoztak a vízelvezetés hiányosságai károkat a városban, csak haloványan említik, hogy a csapadékvizet össze is lehetne gyűjteni és felhasználni, pl locsolásra, merthogy égető kérdés az elvezetés! Holott, ha ilyen irányú építés történik egyúttal a tárolást is meg lehetne oldani, ne kelljen kétszer nekifutni a feladatnak. Jelenleg a szennyvíz hálózatba van kötve a csapadékvíz elvezetés, ami rémes, hiszen az esővíz nagyon jól hasznosítható lenne, ha nem keveredne szennyvízzel.

Társadalmi partnerség

A lakosság bevonása és a tudatosság formálása, hát ebben szintén nagyon nagy a lemaradásunk. A civil kezdeményezések ki is harcolnak némi figyelmet maguknak, de beleszólást már nehezen.

Okos gazdaság

Barnamező-kataszter készült és a piacok újultak meg. Ez nagyon jó irány!

Terézvárosban is az egyik kedvencem a piac felújítása és a Hunyadi tér élővé tétele...erről később.

Hunyadi tér, Budapest, Terézváros

Összeségében jól hangzó célokat olvashatunk, amelyekkel azonban lehetett volna még eggyel előrébb tekinteni, nem csak tüzet oltani. Mindezek mellett, ha valóban ezen elvek mentén fejlődne Budapest, akkor boldog lennék! Kár, hogy a valóságban, a megvalósult építésekben nem tükröződnek egyelőre vissza.

Nézzük, honnan indulunk:

Élhető városok rangsora

http://www.origo.hu/utazas/hirek/20170816-budapest-ismet-feljebb-lepett-a-legelhetobb-varosok-eiu-listajan.html

Economist Intelligence Unit (EIU, London, UK) rangsora: Az EIU a stabilitás, az egészségügyi ellátás, az oktatás, a kultúra és környezet, valamint az infrastruktúra szempontjából pontozza a városokat, majd ezeket az értékeléseket foglalja különböző súlyozásokkal egy nullától százig terjedő átfogó minőségi indexbe. A zéró osztályzat "elviselhetetlen", a 100-as "ideális" életkörülményeket jelöl.

A 140 vizsgált város közül magyar főváros idén 36. lett a tavalyi 42. és a két évvel ezelőtti 45. hely után.

http://www.origo.hu/gazdasag/20170524-becs-lett-a-vilag-legelhetobb-varosa.html

Másik lista: Mercer kutatóintézet, UK: A zöldkörnyezet és az infrastruktúra fejlettsége mellett fontos szempont az adott ország gazdasági környezete, a szociális háló kiépítettsége, illetve a politikai stabilitás is. Szempont az is, hogy a lakosnak mennyi időt kell ingázással töltenie.

Amit vizsgálnak: Az értékelés során multinacionális cégek alkalmazottait kérik fel az értékelésre, különböző szempontok szerint kellett értékelniük azt a város, amelyben kiküldetésben élnek. Fontos, hogy Magyarországon élő külföldiek megítélése alapján készül az elemzés. Ezek a szempontok:

• ·         politikai és társadalmi környezet (politikai stabilitás, bűnözés, jogérvényesülés);
• ·         gazdasági környezet (banki szolgáltatások, valutaváltás szabályai);
• ·         szociokulturális környezet (cenzúra, személyes szabadság korlátozása);
• ·         egészségügyi helyzet (egészségügyi szolgáltatások, fertőző betegségek, szennyvíz-elvezetés, hulladékszállítás, levegőszennyezés stb.);
• ·         oktatási lehetőségek (nemzetközi iskolák elérhetősége, minősége);
• ·         közszolgáltatások, tömegközlekedés (áram-, vízhozzáférés, közlekedés);
• ·         kikapcsolódási, szórakozási lehetőségek (éttermek, színház, sportolási lehetőségek);
• ·         fogyasztási javakhoz való hozzáférés (napi fogyasztási cikkekhez való hozzáférés);
• ·         lakhatási körülmények (bérlési lehetőségek, fenntartás);
• ·         természeti környezet (klíma, természeti katasztrófák előfordulási gyakorisága);

Magyarország fővárosa a 78. helyen végzett. Ezzel Budapest éppen lecsúszik a mezőny első harmadáról. A régióban a legjobban Prága szerepelt, a cseh város a 69., de Budapest előtt áll Ljubljana is. A szlovén főváros a 76. lett.