"Zöld" lakóház típusok
Amikor energiatudatosan szeretnénk építkezni rengeteg fogalommal találkozhatunk.
Nézzük milyen lehetőségeink vannak?
Bio ház: csak természetes építőanyagból épül, és csak újrahasznosítható vagy komposztálható hulladékot termel. Építőanyagai a környezetből valók, és oda is jutnak vissza. Ha az épületet le kell bontani, nem lesz belőle veszélyes hulladék csak újrahasznosítható építőanyag.
Permakultúrás ház: „A permakultúra egy fenntartható emberi környezetet teremtő tervezési rendszer.” (Bill Mollison, a permakultúra megalkotója) A lakóházat az élővilág részeként értelmező szemlélet. Csak helyi és természetes építőanyagokat használ., de ez esetben nemcsak az építőanyagokat kell nézni, hanem magát az életmódot is, a ház használatát.
Földház vagy dombház: Az épület részben vagy félig földdel fedett, nincs hagyományos értelem vett "teteje". (Hobbitház)
Öko ház: Pontosabban nem definiált, de azt jelenti, hogy környezettudatos szemlélettel épül és működik a ház. Az építőanyagok „életük” során, az alábbi fázisokon keresztül gyakorolnak hatást a környezetükre:
Az öko háznál ezeket figyelembe véve, a lehetőségeket mérlegelve a lehető leg környezettudatosabban kerül kialakításra az épület. Az anyagok előállítása során kevés káros anyag kerüljön a környezetbe. A szállítás minimalizálása, vagyis lehetőleg helyi építőanyag használata! A beépítéshez használt anyagok is kíméletsek legyenek. A használat során se legyen nagy károsanyag kibocsátás és ne legyen nagy az energiaszükséglet. Fogyasztás minimalizálása és megújuló energia használata. Az épület használat után is lebomló, szerves anyagokat hagyjon maga után. Bontás után akár könnyen újrahasznosítható legyen.
Passzívház: A passzívház (németül Passivhaus) a világ több országában az energiatakarékos épületekre alkalmazott német minősítési rendszer. Az épület hőveszteségét már tervezéskor minimalizálják, azaz alig van lehűlés és túlmelegedés, a jó höszigetelésnek és légtömörségnek (nyílászárók réseinek tömítése) köszönhetően. Nem szükéges külön fűtő berendezés, csak a szellőztetéskor alkalmaznak hővisszanyerést, azaz visszafűtik a bejövő levegőt, a kimenő levegő hőjével. A követelmény szerint, az épület fűtési (és hűtési) energiaigénye nem lehet több, mint 15 kWh/m²/év.
Alacsony energiás ház: Az alacsony energás ház nem éri el a passzívház követelményét, de a normál lakóháznál kevesebb energiát használ. Érdemes megjegyezni, hogy 2020-tól, hamarosan már ez a követelmény (közel nulla energiaigényű épület) lép életbe minden új építésű lakóháznál.
Aktív ház: Olyan ház, amely több energiát termel, mint amennyit felhasznál, vagyis plusz energiát termel környezete számára. Pl áram visszatermelés a központi hálózatba.
Autonóm ház: Önellátó ház, amely független a nagy központi ellátó rendszerektől. A működéshez szükséges energiát és erőforrásokat saját maga állítja elő.
Nézzük milyen lehetőségeink vannak?
Bio ház: csak természetes építőanyagból épül, és csak újrahasznosítható vagy komposztálható hulladékot termel. Építőanyagai a környezetből valók, és oda is jutnak vissza. Ha az épületet le kell bontani, nem lesz belőle veszélyes hulladék csak újrahasznosítható építőanyag.
Permakultúrás ház: „A permakultúra egy fenntartható emberi környezetet teremtő tervezési rendszer.” (Bill Mollison, a permakultúra megalkotója) A lakóházat az élővilág részeként értelmező szemlélet. Csak helyi és természetes építőanyagokat használ., de ez esetben nemcsak az építőanyagokat kell nézni, hanem magát az életmódot is, a ház használatát.
Földház vagy dombház: Az épület részben vagy félig földdel fedett, nincs hagyományos értelem vett "teteje". (Hobbitház)
Öko ház: Pontosabban nem definiált, de azt jelenti, hogy környezettudatos szemlélettel épül és működik a ház. Az építőanyagok „életük” során, az alábbi fázisokon keresztül gyakorolnak hatást a környezetükre:
- előállítás
- szállítás
- beépítés
- használat
- bontás
- újrahasznosítás
Az öko háznál ezeket figyelembe véve, a lehetőségeket mérlegelve a lehető leg környezettudatosabban kerül kialakításra az épület. Az anyagok előállítása során kevés káros anyag kerüljön a környezetbe. A szállítás minimalizálása, vagyis lehetőleg helyi építőanyag használata! A beépítéshez használt anyagok is kíméletsek legyenek. A használat során se legyen nagy károsanyag kibocsátás és ne legyen nagy az energiaszükséglet. Fogyasztás minimalizálása és megújuló energia használata. Az épület használat után is lebomló, szerves anyagokat hagyjon maga után. Bontás után akár könnyen újrahasznosítható legyen.
Passzívház: A passzívház (németül Passivhaus) a világ több országában az energiatakarékos épületekre alkalmazott német minősítési rendszer. Az épület hőveszteségét már tervezéskor minimalizálják, azaz alig van lehűlés és túlmelegedés, a jó höszigetelésnek és légtömörségnek (nyílászárók réseinek tömítése) köszönhetően. Nem szükéges külön fűtő berendezés, csak a szellőztetéskor alkalmaznak hővisszanyerést, azaz visszafűtik a bejövő levegőt, a kimenő levegő hőjével. A követelmény szerint, az épület fűtési (és hűtési) energiaigénye nem lehet több, mint 15 kWh/m²/év.
Passzívház Wisconsinban (USA)
tervezők: Dina Corigliano and Carly Coulsen
Aktív ház: Olyan ház, amely több energiát termel, mint amennyit felhasznál, vagyis plusz energiát termel környezete számára. Pl áram visszatermelés a központi hálózatba.
Aktív ház, Németország
Autonóm ház: Önellátó ház, amely független a nagy központi ellátó rendszerektől. A működéshez szükséges energiát és erőforrásokat saját maga állítja elő.
Comments
Post a Comment