Posts

Kivonulás - építészet és térhasználat

-
Image
  A történelem során a városi élet fejlődésével sokszor megfogalmazódott az átlagnál egy kissé introvertáltabb vagy a többieknél egy lépéssel előrébb járó, tanult emberekben a kivonulás gondolata. Akik felismerték az adott társadalom problémáit és nem tudtak változtatni rajta, de vele együtt élni sem. Ez egyfajta társadalomkritika az adott korról és sokan kerestek rá megoldást.  Számos problémát, veszélyt (egészségügyi, szociális, kulturális stb.) látnak az adott rendszerben, amiken azonban nem tudnak változtatni. Nyilván maguk a problémák is változnak. Más volt a problémája 1890-ben Tolsztojnak, mikor vallási és békepárti elvektől hajtva, az arisztokrata életmódból kiábrándulva poljanai birtokára költözött, hogy ott egyszerű életet éljen és megint más egy XXI. századi felső vagy középvezetőnek, aki a napi 12-16 óra, sokszor lélektelen munkától szabadulna a természethez közelibb, emberibb és lassúbb ! életbe. Így hát elhatározzák, hogy kilépnek a rendszerből és újrakezdik. Új példát m
Post a Comment
Read more

A nem-építés művészete

-
Image
A mai korban (2022) az építészek, (akik alkotó, kreatív emberek) nagy bánatára a nem-építés lett az egyik legfontosabb feladatunk. Kevés kivételtől eltekintve a zöldmezős építkezések fenntarthatósági szempontból nem védhetőek. Hatalmas kihasználatlan épületállományunk van városban és vidéken, azonban újrahasznosításuk helyett sokszor újat építünk. Akkor is, amikor eredeti építési technológia engedné a korszerűsítést és kevesebbe kerülne, mint egy új épület.  Így hát az eleve nagyon sok kötöttséggel alkotó építész keze még jobban meg van kötve? Meglévő épületekkel kell dolgoznia?  Szép példákat is láthatunk ilyen nem-építésre, a példaként bemutatott épület tervezésében részt vettem munkatársként.  Egy meglévő kádár-kocka átalakítása egy falu központjában, ahol az eredeti beépítés hosszanti, oldalhatáros volt és a mostani ház sem az eredeti valószínűleg. Leromlott állapotából fűtési, energetikai korszerűsítés után új arcot is kapott, valamint tornácot. A homlokzat egy még álló régi épüle
Post a Comment
Read more

Budapest, mint élhető (?) város 5 - Városliget

-
Image
A Városliget megint jelentős változás előtt áll. Kérdése soha nem volt olyan aktuális, mint most. A járvány miatti bezártságból az emberek mindennél jobban vágynak a szabadba, ugyanakkor a vészhelyzet kihirdetésekor az egyik első intézkedés volt az építési tilalom feloldása...(?) Volt már néhány ilyen mérföldkő a történetében.Például mikor vizes legelőből (Ökördűlő) és az évenkénti országgyűlés táborhelyéből lepusztult homoksivataggá vált, mert kitermelték róla a fát. Mátyás király uralkodása idején feltehetőleg itt volt a pesti vadaskertje, és villája, de ez a török időben teljesen elpusztult. Mária Terézia rendelte el a mocsaras terület fűzfákkal való beültetését pesti látogatásakor. 1755-57-ben tehát fásították, ami a homokot valamelyest megkötötte. Ekkor egy 100 házból és számos majorságból álló külváros, Terézváros állt a Városliget és Pest között. Fő utcája a Király utca, sűrűn lakott volt, saját tér nélkül. Később is sokszor telepítettek fákat a homok megkötése céljából, de
Post a Comment
Read more

Közösségi kertek - A városi tér közösségi terei

-
Image
A városok sűrűn lakott részében, az igazi belvárosban, cityben semmi nem ad akkora pluszt élhetőség szempontjából, mint egy közösségi kert. A helyzetből adódóan viszont pont itt a legnehezebb megvalósítani, hiszen ha van is üres telek, az aranyárban van és nem sokáig áll parlagon. Elhúzódó jogi viták esetén talán le lehet rá csapni, hogy pár évig kertészkedhessünk rajta, de lehet, hogy pont a zűrzavaros jogi helyzet miatt már ez a megállapodás se jön össze. A kép a Kisdiófa kertben készült Hét végén volt az idei Közösségi Kertek Éjszakája és a hozzánk legközelebb eső Kisdiófa kertet meglátogattuk. A család tűrőképessége miatt többet nem sikerült, de a többit is tervezem. Budapest belvárosában amúgy elég kevés a közösségi kert, persze mihez képest. Ahhoz képest, hogy rengeteg jelentkező lenne, de hely nincsen már egyikben sem. Sőt tavaly bezárt a közeli Leonardo kert. Maradt a Tolnai Kert és az új Grundkert, ezek a VIII. kerületben vannak. A közösségi kerteknek azon túl,
Post a Comment
Read more

Budapest, mint élhető város 4 - Erzsébet tér

-
Image
Az Erzsébet tér Budapest központi, de igen viharos történetű tere. Az építkezések politikai csatározások tárgyai voltak és sokakban (főleg építészekben) idéznek fel keserű emlékeket. Ezt ma ott sétálva persze nem lehet érzékelni: ahogyan a fiatalok melegítenek buli előtt, a deszkások összejönnek, a játszótéren a kicsik játszanak és anyukák figyelik őket vagy ahogyan a turisták az óriáskerékre várnak és nézelődnek. Nyári fesztivál hangulat az Erzsébet téren Története részben a wikipédia alapján: A mai Erzsébet-tér helyén a pesti városfal Váci kapuján kívül temető volt (ez volt az első katonai temető, 1746-1780-ig működött). A temető bezárása után először Új tér (1831), később Vásártér néven kijelölt vásártér volt itt. 1858-tól Erzsébet tér, 1946-tól Sztálin tér, 1953-tól Engels tér, 1990-től ismét Erzsébet tér volt, egykori királynénk Erzsébet vagyis Sissi után. 1847-ben a Vörösmarty téren leégett Német Színházat itt építették fel, már ekkor is sok politikai vitát szí
Post a Comment
Read more

Slow építészet

-
Image
A slow mozgalom A slow mozgalom az étkezés területéről indult ki, a MacDonald’s éttermek (fast food=gyorskaja) ellenmozgalmaként. A minőségi étkezést helyezi előtérbe. Jelképe a csiga. Nem jelenti azonban azt, hogy mindent csigalassúsággal kellene csinálnunk. Inkább csak elveti az értelmetletlen rohanást, amikor pont a lényegről, a életről (ételről) maradunk le, miközben folyamatosan loholunk. A slow mozgalom az élet különböző területeire terjedt ki, a divat, a gyereknevelés, az orvosságok, a városi élet és rengeteg féle változata van. Cittaslow Az építészetben nem mondhatnám, hogy elterjedt a slow szemlélet. Ami rokon terület, a városi élet vonatkozásában a Cittaslow mozgalom ismert, egy világméretű és működő   kezdeményezés, mely 1999-ben indult Olaszországban és azóta számos város lett tagja a szervezetnek. A mozgalom fő céljai: a városi környezetben élők számára jobb életet elérni fejleszteni a városi élet minőségét megállítani a városok homogenizációját és glob
Post a Comment
Read more